Az ellenálláshuzal elektromos ellenállások készítésére szolgáló vezeték (amelyek az áramkörben lévő áram mennyiségének szabályozására szolgálnak). Jobb, ha a felhasznált ötvözet nagy ellenállású, mivel ilyenkor rövidebb huzal is használható. Sok esetben az ellenállás stabilitása elsődleges fontosságú, így az ötvözet ellenállási hőmérsékleti együtthatója és korrózióállósága nagy szerepet játszik az anyagválasztásban.

Ha ellenálláshuzalt használnak fűtőelemekhez (elektromos fűtőberendezésekben, kenyérpirítókban és hasonlókban), fontos a nagy ellenállás és az oxidációval szembeni ellenállás.

Néha az ellenálláshuzalt kerámiaporral szigetelik, és egy másik ötvözetből készült csőbe burkolják. Az ilyen fűtőelemeket elektromos sütőkben és vízmelegítőkben, valamint speciális formákban főzőlapokhoz használják.
A drótkötél több szál fémhuzal, amely csavarvonalba csavarva összetett „kötelet” alkot, a „fektetett kötélnek” nevezett mintázat szerint. A nagyobb átmérőjű drótkötél több ilyen lefektetett kötélszálból áll, az úgynevezett „mintázatban”kábelterített".

A drótkötelek acélhuzalai általában ötvözetlen szénacélból készülnek, amelynek széntartalma 0,4–0,95%. A kötélhuzalok nagyon nagy szilárdsága lehetővé teszi, hogy a drótkötelek nagy húzóerőket viseljenek el, és viszonylag kis átmérőjű tárcsákon is áthaladjanak.

Az úgynevezett cross lay szálakban a különböző rétegek vezetékei keresztezik egymást. A leggyakrabban használt párhuzamos fektetési szálakban az összes huzalréteg fektetési hossza egyenlő, és bármely két egymásra helyezett réteg huzalai párhuzamosak, ami lineáris érintkezést eredményez. A külső réteg vezetékét a belső réteg két vezetéke tartja meg. Ezek a vezetékek szomszédosak a szál teljes hosszában. A párhuzamos fektetésű szálak egy művelettel készülnek. Az ilyen szálú drótkötelek teherbírása mindig sokkal nagyobb, mint a (ritkán használt) keresztfekvésű sodroké. A párhuzamosan fektetett két huzalrétegű szálak Filler, Seale vagy Warrington felépítésűek.

A spirálkötelek elvileg kerek szálak, mivel huzalrétegekből álló összeállítást tartalmaznak, amelyek spirálisan vannak elhelyezve egy középponton, és legalább egy huzalréteget a külső réteggel ellentétes irányban helyeznek el. A spirálkötelek úgy méretezhetők, hogy nem forognak, ami azt jelenti, hogy feszültség alatt a kötél nyomatéka közel nulla. A nyitott spirálkötél csak kerek huzalokból áll. A félig reteszelt tekercskötél és a teljesen zárt tekercskötél közepe mindig kerek huzalokból készül. A lezárt tekercskötelek egy vagy több külső rétegű profilhuzallal rendelkeznek. Előnyük, hogy felépítésük nagyobb mértékben akadályozza meg a szennyeződések és a víz behatolását, valamint megvédi őket a kenőanyag elvesztétől. Ezen kívül van még egy nagyon fontos előnyük, mivel a szakadt külső huzal végei nem hagyhatják el a kötelet, ha megfelelő méretűek.
A sodrott huzal számos kis vezetékből áll, amelyek össze vannak kötve vagy összetekerve nagyobb vezetőt alkotnak. A sodrott huzal rugalmasabb, mint az azonos teljes keresztmetszetű tömör huzal. A sodrott huzalt akkor használják, ha nagyobb fémfáradási ellenállásra van szükség. Ilyen helyzetek közé tartoznak a több nyomtatott áramköri kártyát tartalmazó eszközök áramköri lapjai közötti csatlakozások, ahol a tömör huzal merevsége túl nagy feszültséget okozna az összeszerelés vagy a szervizelés során történő mozgás következtében; Váltakozó áramú vezetékek készülékekhez; Hangszer kábelek; számítógépes egérkábelek; hegesztő elektróda kábelek; mozgó gépalkatrészeket összekötő vezérlőkábelek; bányászati ​​gépek kábelei; vontatott gépkábelek; és még számos más.